1) PIETRA LAVICA DEL VESUVIO – a Vezúv megkövesedett lávaköveiből készítenek ékszereket és apró dísztárgyakat is, melyet hazavihetünk emlékbe.
2) PIENNOLO PARADICSOM (pomodorinodelPiennolodelVesuvioDOP) – csak itt a vulkán lejtőin honos ez a fajta édes paradicsom, melynek zamatát a Vezúv lávás, tápanyagban gazdag földje adja.
3) POMODORINO GIALLO DEL VESUVIO – Vezúvi sárga paradicsom, ez is tipikus helyi étel. Gyakran láthatjuk pizzákon is feltétként
4) CILIEGIA DEL MONTE – a Vezúvi cseresznye fajta, elsősorban a Monte Somma lejtőin terem
5) ALBICOCCA VESUVIANA – azaz vesúvi sárgabarack. 40 különböző fajtáját ismerik csak a Vezúvon, különlegesen édes zamatáról híres.
6) LACRYMA CHRISTI DEL VESUVIO DOP – a Vezúv egyedülálló bora, mely a helyi vörös és fehér szőlőből készül, és az egész földön ismert
7) MIELE DEL VESUVIO – Itália egyik legjobb mézét itt állítják elő a Vezúv erdőiben.
8) CAFONE KENYÉR – az ún. Cafone egy Vezúv környéki ropogós héjú kenyér, ami több nap múlva is zamatos és illatos marad. Formája hosszúkás és lapos, tipikusan ebben szolgálják fel a Cuzzetiellót Nápolyban és a környéken.
A nápolyi San Giovanni a Teduccio és Barra negyedektől Torre del Grecóig vezető SS18-as út melletti tengerparti sáv, az “Arany Mérföld”. Beleértve San Giorgio a Cremanót, Porticit és Ercolanót a Vezúv lábánál. 122 villát foglal magában, melyek 1997 óta az UNESCO Világörökség részét képezik.
Reggia di Portici
1738-ban Carlo III di Borbone és felesége Porticit választotta egy új királyi palota megépítésére. A tenger felé lejtő gyönyörű erdők, a varázslatos panoráma, a királyi palota és a közeli kincsekre bukkanó ásatások (Pompei, Ercolano) meghozták a kedvet az arisztokráciának, hogy kövessék a királyi párt a nyaralóövezetbe. Sorra épültek a pazar rokokó és neoklasszicista stílusú villák és hatalmas kertek, amiknek tervezését olyan építészekre bízták, mint Luigi Vanvitelli, Ferdinando Fuga, Domenico Antonio Vaccaro és Ferdinando Sanfelice.
Villa Orsini di Gravina (Portici)
A Miglio d’Oro villáinak hosszát megmérve pontosan egy mérföld volt. Kezdő mérföldköve az SS18 út negyedik mérföldkövénél van, az Ercolano Scavi bejárata mellett nem sokkal lévő Villa De Bisogno di Casaluce előtt (Corso Regina 189. szám). S egészen a Torre del Grecóban található PalazzoVallelongáig tart (Corso Vittorio Emanuele 87. szám). Ez az ötödik mérföldkő sajnos mára eltűnt. A villák sora azóta mindkét irányban tovább folytatódott.
Villa Signorini (Ercolano)
Az “Arany mérföld” nem csak a mesés palotákra utalt, hanem a csodás kertekre is, ahol bőségesen termettek a citrusok, narancsok és mandarinok. A kerteket a kocsiútról is meg lehetett csodálni, ahol ünnepek és bálok idején jöttek-mentek a hintók. Divattá vált versenyezni, hogy kié a legszebb kert. Ezért sétányokkal, szőlőligetekkel, pavilonokkal virágágyásokkal és pergolákkal díszítették őket. A szökőkutak vízi játékot játszottak. A nemesek kerti kanapéikon ülve élvezték a nápolyi-öböl látványát, a friss szellőt és a naplementéket. A kert kötelező része volt a San Gennaro-szobor, mint védőszent, aki megállította a Vezúv kitörését.
Villa Vannucchi (S. Giorgio a Cremano)
A királyi Portici palota egyenesen tele volt a Pompeiből és Ercolanóból előásott szobrokkal és kincsekkel, de a többiek közt is megindult az illegális műkincskereskedelem. Az ásatásokhoz közeli területeken maguk a tulajdonosok fogtak a régiségek felkutatásába különféle alagútrendszereket ásva földjeiken, melyet azonnal be kellett zárni, amint a darabot megtalálták.
A Miglio d’Oro és a vezúv, korabeli kép
A Miglio d’Oro célja az volt, hogy összekösse a Palazzo Realét, vagyis a nápolyi király palotáját a Portici nyaraló palotával. Portici és Nápoly közt ezért megépült Itália első vasútvonala (1839).
Parcheggio Piazzale Ercolano, Strada Provinciale Ercolano-Vesuvio, NAPOLI
A Vezúvi Nemzeti Park a világ talán legveszélyesebb, ma is aktív vulkánjának, a Vezúvnak a környékét foglalja magában, melyet 1995-ben természetvédelmi területté nyilvánítottak.
A park célja a hegyen élő állatok, a növényvilág és az erdők védelme, a hagyományos pásztorkodás megőrzése, a földtani jelenségek megfigyelése, és az ökoegyensúly visszaállítása a térségben. Valamint a kőzetek, a biológia, a fauna és a geológiai folyamatok vizsgálata.
A feladatok ellátása jóval sokoldalúbb, mint más nemzeti parkokban, hiszen ez a hely a világ egyik leghíresebb működő vulkánját foglalja magában.
Sentiero N.4 – Tirone
A parkolótól (Piazzale Ercolano-Vesuvio) a kráter csúcsához az “Il Gran Cono” (Sentiero N.5) túraútvonal vezet fel. Itt belenézhetünk a vulkán kürtőjébe.
Valamint szétnézve megállapíthatjuk, hogy a lábaink alatt hever egész Campania tartomány, egészen Lazióig.
A fölfelé út során szükség van egy túravezetőre (Guide Alpine e Vulcanologiche della Regione Campania), és csak csoportokban indulhatunk el.
A táv a kráterig 800 méter, de meredek részen, meg-megállva körben különböző panorámarészek fotózhatók az út során.
Gyönyörű kilátás nyílik a Valle del Gigantéra, vagyis az “Óriások völgyére” – nyugati rész az Atrio del Cavallo (Lovak udvara), keleti rész pedig a Valle dell’Inferno (Pokol völgye) -, mely tavasszal sárgává válik a virágoktól. Körben a régi vulkán kürtője, a La Somma emelkedik és három másik hegy: a Sant’Anastasia (1086 m), a Punta del Nasone (1132 m) és az Ottaviano (1112 m).
A Vesuvio 580 méteres átmérőjű krátere körül fumarolák füstölögnek és ritka madárfajok raktak fészket a sziklák között. Ezen kívül a park területén 227 fajt regisztráltak, köztük nyúlféléket, egeret, rókát, menyétet, nyestet, békát, gyíkot és viperát is.
Itt terem a híres Piennolo koktélparadicsom is, amit a Sentiero N.7-es útvonalon meg is tekithetünk. Növényzetét a ginestra, a valeriana rossa és a romice jellemzi, melynek illata már a parkolóban érezhető.
ginestra
Jegyeket venni az új rendszer szerint csak online lehet a Vivaticket oldalán, itt. A parkolóban fent ne keressétek a jegyárusokat, mert nincsenek! Az internetkapcsolat pedig gyakran egyáltalán nem működik fent. Az online megváltott jegyekkel a rajta feltűntetett időpontban lehet bemenni az elektronikus kapukon. (A jegy 1 órás tartózkodást biztosít. Előtte-utána 30 perc türelmi idő van.) 50 fős csoportok indulnak 10 percenként, amikhez csatlakoznunk kell, minden csoportot túravezető kísér fel a hegyre. A park 9.00 órakor nyit, a zárás a sötétedési időtől függően évszakonként változik (15.00-18.00 óra között). A park rossz időben nem látogatható, a jegyeket ilyenkor nem térítik vissza. Figyeljünk, mert csak bizonyos számú turista mehet fel naponta, ha ez a kvóta megtelik, nem tudunk aznapra jegyet váltani.
Közlekedés: Nápolyból (vagy Sorrentóból) a Circumvesuvianával ERCOLANO SCAVI megállónál kell leszállni (40 percnyi út), onnan buszok mennek fel a Vezúvhoz (ami szintén 30 perc). Ezek a buszok viszont előfordul, hogy 30-40 percenként járnak, a Circumvesuviana szintén késni szokott! Ne centizzük ki az időt! A Vezúvhoz a megváltott jegyünkkel végső esetben taxival is felmehetünk. Ha saját autóval megyünk (Nápolyból ez kb 1 órát vesz igénybe), előre meg kell venni a parkolójegyet (itt) a fenti parkolók egyikébe (800 m és 1000 m magasságban van két parkoló). A Strada Provinciale Ercolano-Vesuvio út visz ide, a fenti parkoló (parcheggio) neve Piazzale Ercolano.
Egyszerűbb megoldás: ERCOLANO SCAVI és POMPEI SCAVI megállóknál találhatók a Vesuvio Express irodák, ahol komplett túrát vehettek a Vezúvra. Jegy + busz transzfer, ami felvisz a parkolóig, ott adnak 50 percet, amíg várnak és ugyanazzal a busszal kell lejönni is. A buszok sűrűn indulnak, ahogy megtelik, már indítják is (Ercolanóból Vesuvio Express 25€ – Pompeiből egy másik nevű iroda 35€). Én ezt ajánlom!
A Nemzeti Park útvonalai:
Sentiero N.1. –La Valle dell’Inferno (9972 m) – az egyik leghosszabb túraútvonal, keskeny hajtűkanyarokkal fel és le a Vallone Tagliente völgy körül. Útközben megcsodálhatjuk a Cognoli di Levantét, a kötélszerű láva látványos példáját.
Sentiero N.2. – I Cognolidi Ottaviano (8134 m) – út Largo Priscóba, s onnan hullámhegyekkel és völgyekkel vissza ugyanarra a tisztásra
Sentiero N.3. – Il Monte Somma (7650 m) – ez az útvonal a nagy vulkán múltjának felfedezése. Látható az 1944-es lávafolyam, majd átkelünk a Monte Somma kráter nagy részén. Panorámás kilátások a tengerre és az öbölre.
Sentiero N.4. – La Riserva Forestale Tirone Alto Vesuvio (8413 m) – az egyik legegyszerűbb út (csaknem teljesen sík), ami egy szép erdőn vezet keresztül. Megéri megkeresni, mert itt található az a panorámapont, ahonnan a park legszebb képét készíthetjük el. És itt van a hely, ahonnan Walt Disney inspirációt vett Dagobert bácsi nagy ellenségének, Amelia boszorkánynak legendás vezúvbeli kunyhójához
Sentiero N.5. – Il Gran Cono /La Salita al Cratere del Vesuvio/ (3807 m) – a legnépszerűbb útvonal, ami a vulkán tetejéhez vezet! A Vezúv kúpja felé emelkedik, áthalad a Capannuccián és az Imbò menedékházon, majd ismét a Piazzale Ercolanóra tér vissza, a parkolóba.
Sentiero N.6. – La Strada antica dai Fratelli Matrone (6877 m) – a hosszú túraút során – melyet a két testvérről neveztek el, akik kialakították – megcsodálhatjuk az 1906-ban keletkezett új lávatorkolatokat
Sentiero N.7. – Il Vallone della Profica (1718 m) – ez az útvonal egy olyan földön visz át, ahol a híres Piennolo paradicsomot termesztik, s végül egy gyönyörű fenyvesnél ér véget.
Sentiero N.8. – Il Trenino a Cremagliera (1188 m) – meredek, nehezebb útvonalú túra az egykori vasútpálya mentén, ami az Eremo di San Salvatore remetelakot kötötte össze a Resina nevű településsel Ercolanóban
Sentiero N.9. – Il Fiume di Lava (690 m) – rövid és könnyű útvonal ginestrával és valerianával szegélyezett ligetekkel. Emellett kipróbálhatjuk a megkövült lávafolyamon való járást is, szinte holdbéli tájakon járva
Sentiero N.10. – L’Olivella (1865 m) – az Olivella nevű forráshoz vezető túraútvonal, Sant’Anastasia vidékén keresztül
Sentiero N.11. – La Pineta di Terzigno (750 m) – sík területen, fenyvesek belsejében vezető ösvény
Filmek közül mindenekelőtt a “Pompeji” (2014) a leghíresebb, de több Pompei-es alkotást ajánlok még itt.
ZENÉK
A vezúvi felvonó megnyitására készített dal, a “Funiculì, Funiculà” egy világhírű dallá változott. Biztosan ismeritek ti is, hallgassatok bele:
KÖNYVEK
Az egyik legalaposabb könyv a Pompeit kutató régész, Charles Pellegrino könyve “A Vezúv kísértetei” címmel (2004). Melyben több ezer évre visszamenően levezeti a Vezúv életét a kutatások alapján, valamint bepillantást nyerhetünk Pompei gazdag életébe és fejlett kultúrájába is.
Az egyik leghíresebb nápolyi könyv az 1944-es háborúról, az amerikai szövetségesekről és a Vezúv hirtelen kitöréséről Norman Lewis “Nápoly, 1944”(1983) című könyve.
Ugyanezt a témát dolgozza fel még két regény: a“Vendéglő a Vezúvnál”(2006) Anthony Cappellától, tele jó nápolyi receptekkel és egy étteremmel Somma Vesuvianában.
És Roblès regénye: “A Vezúv” (1961), ami egy szerelem történetét meséli el a háború viszontagságai között.
Útleírásként ajánlom Jókai Mór könyvét, az “Utazás egy sírdomb körült” (1889), amiben teljes Nápolyi utazását leírja.
Valamint Goethe “Utazás Itáliában” című könyvét. Ebben leírja, hogy a Vezúvot háromszor is megmászta.
A Vezúvi Királyi Obszervatórium volt az első vulkanológiai és szeizmológiai központ Itáliában (primo centro sismologico in Italia, 1841), mely a vulkáni tevékenységeket és a földmozgásokat vizsgálta. A vörös, neoklasszicista stílusú épületet a Vezúv nagy csodálója, Ferdinando II di Borbone király építtette két kilométerre a krátertől, a vulkán oldalában, egy fákkal teli erdő közepén (1841).
Első igazgatója Macedonio Melloni fizikus volt, majd Luigi Palmieri követte, aki 1856-ban felfedezi az első elektromágneses szeizmográfot (primo sismografo elettro del mondo), mely sikerre vitte az obszervatóriumot. Még ugyanebben az évben meteorológiai tornyot is építettek hozzá. Innentől kezdve folyamatosan képessé váltak arra, hogy valamiféle előrejelzést adjanak a vulkáni aktivitásokról. 1872-ben rögtön sok munkájuk is akadt, hiszen lávahullám vette körül az épületet és kissé meg is rongálta, a bent lévők pedig pár napra fogságba estek. 1944-ben a háború alatt a szövetségesek elfoglalták az állomást, ekkor tört ki ismét a vulkán.
A múzeumban megőrizték és kiállították a tudományos eszközöket, műszereket és tárgyakat, amikkel a kutatók annak idején mérték a szeizmikus tevékenységeket.
Ezen kívül videók és fotóanyagok láthatók itt a vulkánkitörésekről, melyeket regisztráltak az idők során. A szeizmográfon kívül itt volt Itália első meteorológiai megfigyelőállomása is (primo osservatorio meteorologico in Italia, 1845).
A megfigyelőközpont azóta Fuorigrottába költözött, és onnan tartja szemmel a Campi Flegrei,Ischia és a Vezúv mozgásait. Itt a régi központban történelmi könyvtárat rendeztek be és a múzeum tekinthető meg.
A Vezúv legnevezetesebb aktivitása majdnem 2000 évvel ezelőtt, Kr.u. 79. augusztus 24-én volt, ami elpusztította Pompei és Ercolano városát. Kr.u. 62-ben már volt egy földrengés, ahol házak dőltek össze még a messzi Nápolyban és Nocerában is, de ezt akkoriban nem párosították a Vezúv kitöréses viselkedésével, így újraépítették a házaikat és teljes nyugalomban éltek tovább.
Augusztus 20-24 között ismét rengéseket tapasztaltak a vulkán térségében, de mivel ehhez hozzá voltak szokva, nem vették komolyan. A kitörés ezúttal 3 szakaszban történt. Aug. 24-én 13.00 órakor sorozatos robbanások voltak, mikor a magma és a víz egymással találkozva kirobbant a vulkán belsejéből, fülsüketítő égzengés kíséretében, lerobbantva a kráter tetejét.
A második fázisban egy 30 km magas gázoszlop tört fel a vulkán felett, és hamuból képződött sötét felhő takarta el a napot. A hamu és a kavicsok betemették a várost.
Néhányan menekülni próbáltak kifelé a városból, mások házaik pincéjében kerestek menedéket. Sokan már a gázoktól és a portól megfulladtak, másokat a leomló tetők temettek maguk alá. Akik túlélték, azt hitték megmenekültek és elkezdtek visszatérni otthonaikba.
Augusztus 25-én késő délelőtt a Vezúvról hömpölygő tűzforró, törmelékes lávafolyam öntötte el a várost, és 100 km/órás sebességgel futni kezdett a tenger irányába, senkit és semmit nem kímélve, halálra égetve a menekülőket.
A tengerbe érve felforrt a víz és cunamit idézett elő. A kb 25 órás kitörés közel 2000 ember halálát okozta és teljesen megsemmisítette Pompei és Ercolano városát és Stabiae nagy részét. Az októberben megismétlődő földrengés élő embert már nem talált. 1748-ig kellett várni, míg rájöttek, hogy a föld alatt egy város fekszik, teljes lakosságával együtt. Az ásatásokat Carlo III di Borbone kezdi meg.
Dél-Olasz Dolce Vita 