A nevek, akik először jutnak eszünkbe a Campi Flegrei kapcsán, azok egyértelműen Vergilius és Dante. A két nagy költő.
Vergilius örökre összekötődik az Alvilág kapujával, amit az “Aeneis”-ban, a római eredet-eposzban tárt elénk. Augustus császár megrendelésére született a mű, melyben Aeneas a trójai csata után új hazát keres, mígnem az Alvilágba leszállva apja adja meg neki az utasítást, hogy induljon északnak, és alapítsa meg Rómát.
Segítségére a transzba eső és bölcseleteket kinyilatkoztató Sibilla volt, akinek jósbarlangja Cumában volt. Császárok és hadvezérek jártak hozzá, hogy adjon útmutatást.
Dante, a reneszánsz Firenze költőóriása, rajongásának legnagyobb tárgya Vergilius volt. Ezért mikor megírta az “Isteni színjátékot”, természetesen őt fogadta fel vezetőjének, hogy vezesse végig a Pokol kies és kietlen tájain, hogy eltaláljon Beatricéjéhez.
Boccaccio is járt itt, saját szemével látta, hogy a tenger úgy elöntötte a térséget, hogy a Lago di Lucrino teljesen eltűnt, a hullámok pedig becsaptak egészen a Lago d’Avernóba.
Petrarca egy cunamit is átélt Nápolyi tartózkodása során, viszont járt a Campi Flegrei területén is, mert ő nevezte ez a római víztárazót “Piscina Mirabilisnek” vagyis “Bámulatos medencének”.
A római császároknak is itt volt kedvenc nyaralóhelye, a csodaszép, és termálvizekkel teli Baiában. Julius Caesar, Pompeius és Crassus, mind rendelkeztek itt villával. Brutus pedig itteni villájában, Nisida szigetén eszelte ki apja megölésének tervét.
A császárokat a kor nagy szónoka, Cicero is követte Baiába, szerényebb villája volt a Lucrinói-tó mellett, saját termálmedencével.
Később Augustus mind elkobozta a helyi patrícius villákat és császári tulajdonban egyesítette őket. Létrehozta hatalmas palotáját, a Palatiumot.
Tiberio alig hagyta el Caprit, mert félt az életére törőktől, az egyik ilyen alkalommal, mikor elutazott a szigetről, pont itt ölték meg Misenóban. Örökösének, Caligulának az írások szerint már volt saját villája Baiában.
Claudius császár ninfeójáról és császári palotájáról vált híressé a térségben, amit jelenleg a baiai tengeralatti régészeti parkban nézhetünk meg – búvárkodva vagy üvegfenekű hajóval. Claudius a Nápolyi színházban gyakran játsszatott darabokat testvéréről, a győzedelmes Germanicusról is.
Nero kegyetlenségéről elsősorban anyja sírja, a Tomba di Agrippina árulkodik. Legendásan szerette hallatni hangját, ezért gyakran lépett fel ő is a Teatro Romanóban, Nápolyban, ahol egyszer éppen földrengés volt, mikor egyik ódájával debütált – Nero úgy értelmezte, hogy az istenek tetszésüket fejezték ki, és tovább folytatva az éneket, maradásra kényszerítette a népet. Nagyratörő tervei voltak Baiával, amiből nem sok valósult meg.
Vespasianus megépítteti a Római Birodalom 3. legnagyobb arénáját, az Anfiteatro Romanót Pozzuoliban.
Hadrianus császár Baiae-ba vonult vissza, hogy időskori betegségét a gyógyvizekkel kezelje. Itt is halt meg, s halála után Cicero egykori házába vitték a hamvait.
Dél-Olasz Dolce Vita 