Piazza del Carmine 2, NAPOLI
/MERCATO/
- ÉPÜLT: 1283 (karmeliták), 1301 (Roberto d’Angio)
- ÉPÍTÉSZ: felújította Nicola Tagliacozzi Canale (18.sz.)
- STÍLUS: nápolyi barokk és rokokó
- Nyitvatartás: 7.00-12.00 és 16.30-19.30
A Basilica del Carmine Maggiore Nápoly egyik legnagyobb és leghíresebb bazilikája, mely Roberto d’Angio megrendelésére készült, és évszázadokig a Castello del Carmine királyi palotához tartozott. Jelenlegi homlokzatát 1766-ban kapta, miután a földrengések és felkelések után felújították és a nápolyi barokk gyöngyszeme lett.
A kármeliták a szaracénok elől menekülve érkeztek Palesztínából Nápolyba (1283), hajón magukkal hozva a Monte Carmelóról azt a barnabőrű Madonna képet, melyet Madonna Bruna (Barna Madonna) néven tiszteltek. Kaptak egy helyet, a Santa Maria della Grotticiella kápolnát, ahol szentképüket őrizhették, mellé kolostort építettek. 1301-ben Roberto d’Angio új templomot építtet a régi helyén, a kápolna a sotterranea részbe kerül, a templom alá. A Madonna képét a gyermek Jézussal felhozzák és az oltár fölött lévő főhelyre teszik.
A képet a jubileumi pápai ünnepségekre Rómába vitték egy keresztre erősítva (1500). Az út során az ereklye csodákat tett, betegek gyógyultak meg, a pápa áldását adta rá. Visszatérve Nápolyba Ferrante I d’Aragona kiállíttatta a Madonnát a templomban, és betegek tömege jött zarándoklatra. Egy fény tört be a templomba, megvilágítva a Madonna alakját, és a teremben minden ember meggyógyult. Ezt a csodát ábrázolja a mennyezeti kazetták közt elhelyezett Madonna szobor.
Itt található egy másik ereklye is, a Crocifisso miracoloso, vagyis az a kereszt a Krisztus szoborral, mely mikor bombatalálat érte a templomot, csodával határos módon lehajtotta a fejét, hogy elkerülje az ágyúgolyót. Azóta több vészhelyzetben is segítette a várost: a pestis (1656) és az 1688-as földrengés idején. Minden év december 26-tól nyolc napig látható, illetve amikor nagy veszélyben a segítségét kérik (például a 2020-as Covid járvány idején).
A templom eredetileg gótikus stílusban épült, melyből néhány keresztboltozatát megőrizte, majd barokk díszítést kapott, ami a rokokó felé hajlik (Nicola Tagliacozzi Canale). A főoltár Carlo III di Borbone kívánságára készült a legdrágább ékkövekkel kirakva, mely Cosimo Fanzago műve, akárcsak a két oldalsó kápolnasor, melyeket virágos ívekkel és angyalfejekkel dekorált ki. A freskók és festmények egy része Francesco Solimena műve. A templomban őrzik továbbá a Piazza Mercatón lefejezett Corradino és Masaniello földi maradványait is.
Ebben a templomban volt Totò temetése (1967) is, azonban őt nem itt, hanem a Santa Maria del Pianto temetőben helyezték örök nyugalomra.
A templomhoz tartozó kolostor ma hajléktalanok menhelye, napi 300 adag ételt osztanak itt szét, orvosi segítséget, átöltözést és zuhanyzást kínálnak.
Festa del Carmine – minden évben a Madonna del Carmine napján megemlékeznek az egykori harangláb vesztét okozó hatalmas tűzvészről (1781), a Campanile aznap este fényárban fürdik, majd hatalmas ünnepléssel, pirotechnikai bemutatókkal és tűzijátékkal zárják az ünnepet. Ez a torony egyébként Nápoly legmagasabb tornya, 75 méter magas és mindenhonnan látni a városban. Megőrizte eredeti jellegét, jón, dór és korintoszi oszlopait, tetejének színes majolika borítását.
Dél-Olasz Dolce Vita 
11 című bejegyzés “Basilica del Carmine Maggiore, Napoli” gondolatot, hozzászólást tartalmaz