Történelem

Ferdinando “Ferrante” I d’Aragona

Dél-Olasz Dolce Vita

Ferdinando “Ferrante” I d’Aragona a nápolyi Aragóniai-ház másik nagy királya apja, Alfonso “il Magnanimo” I után.

Megvédte a várost az Anjouk többszörös támadásától. Kemény harcok árán biztosította trónját a trónkövetelők ellen. A nápolyi bárók többször is fellázadtak ellene, akik az Anjouk visszatérését támogatták volna az Aragóniai uralkodókkal szemben. Kilenc fő bárói család volt akkoriban megerősödve: a Sanseverino, a Caracciolo, az Acquaviva, a d’Aquino, a Ruffo del Balzo, a Piccolomini, a Celano, a Guevara és a Senerchia család. Ehhez jött még a feltörekvőben lévő Petrucci és Coppola báró. A bárók és az egyház összefogtak, minden módon akadályozva a király hatalmát. A Sanseverók az egyik leghatalmasabb történelmi család voltak, 300 hűbirtokkal, 40 vármegyével, 12 fejedelemséggel és 10 hercegséggel rendelkeztek, több tagjuk a Sedile di Napoli városi gyűlés tagja is volt. Roberto Sanseverino, az alapító salernói báró (aki a Sansevero Palotát is építtette a Piazza del Gesùn, 1470) még Ferrante oldalán harcolt. Fia, Antonello pedig már nyílt lázadást szított ellene, megszervezve a bárók lázadását, melyet Ferrante a Castel Nuovo nagytermében torolt meg, ahol a megrendezett békítő vacsora (mennyegző) után bezáratta az ajtókat és lefejeztette a bárókat. A bárókkal való harc 5 évig tartott.

Sala dei Baroni (Castel Nuovo)

Ferrante ezután megerősítette monarchikus hatalmát és kiterjesztette területeit. Uralkodása alatt Nápoly sok mindennel gazdagodott, melyek közül egyik legjelentősebb a carrarai márványból épült Porta Capuana, amely igazi diadalívként funkcionált.

Ferrante főbb tetteiről a Castel Nuovo bronz kapuján láthatunk jeleneteket, közvetlen apja Diadalíve alatt.

Mindenekelőtt megerősítteti a városfalakat (Mura Aragonesi – Aragón falak), ami elismerésre méltó volt. Nem csak hogy előretolta a városfalakat, hanem további 22 bástyával is megerősíttette azt, melyeken őrtorony volt. A falak elé árkot ásatott. Máig fennmaradt kapuk abból az időből: Porta Capuana, Port’Alba és Porta Nolana.

Port’Alba

Igazi spanyol rész alakul ki a Castel Capuano környékén, ahol Ferrante megépítteti a Villa Poggio Realét (mai temető területén álló vadászkastély hatalmas parkkal) és a Villa Duchescát, ami a Porta Capuana és a San Pietro ad Aram templom közt állt. Mára sajnos nem maradt belőle semmi, csak a San Clemente templom, mely egykor a villához csatolt kápolna volt.

Villa Poggio Reale

Megépítteti a Baiai-öblöt uraló Castello Aragonese di Baiát (1490-1493).

Híresen szép lánya, Aragóniai Beatrix, aki a Castel Capuanóban nevelkedett, később a magyar Mátyás király felesége lett, és magával vitte Budára a nápolyi reneszánsz kultúrát. Bővebben itt olvashattok róla.

Egyik törvénytelen fia elvette Lucrezia Borgiát, hogy megerősítsék a pápai kapcsolatokat, ám a lány bátyja, Cesare Borgia meggyilkolta őt.

Fia, Alfonso II d’Aragona herceg (későbbi utódja) elvette Francesco Sforza lányát, Ippolitát, és segített a Pazzi-féle lázadás leverésében a firenzeieknek, már húszévesen komoly katonai szerepet vállalva megerősítette a nápolyi kapcsolatokat más városokkal.

Főbb tettei Nápolyban:

  • Felvirágoztatja a Castel Capuanót és környékét két további másik villával és megépítteti a Porta Capuanát is (1484)
  • Kibővíti a város falait, és megépül az Aragón városfal (1484-94)
  • Kinevezi az Aragóniai-ház anyatemplomának a San Domenico Maggiorét, és megépítteti a Scalone Aragonese lépcsőket a bejárat elé (1465)
  • Megépítteti a Castello Aragonese di Baiát (1490-1493)

Kronológia

1484-94 - az új Aragón városfal építése
1484 - Porta Nolana városkapu építése
1488 - Porta Capuana kapu építése
1490-93 - Megépítteti a Castello Aragonese di Baiát

Közzétéve: Dél-Olasz Dolce Vita