Castello Aragonese di Baia & Museo Archeologico di Campi Flegreit

Via Castello 39, BAIA

• ÉPÜLT: II. század (Julius Caesar), 1490-93 (Ferdinando “Ferrante” I d’Aragona)
• ÉPÍTÉSZ: Francesco di Giorgio Martini
• FELÚJÍTTATTA: Don Pedro De Toledo (1538), Carlo III di Borbone (1734)
• Nyitva: 9.00-20.00 (hétfőn zárva)
• Belépő: 5€ (Biglietto Circuito Flegreo 10€ – 3 napig érvényes ezekre a helyekre: Castello di Baia, Parco Archeologico di Cuma, Parco Archeologico delle Terme di Baia, Anfiteatro Flavio)

A római időszakban egy császári villa foglalta el ezt a helyet (i.e. 2. század), valószínűsíthető, hogy Julius Caesar palotája volt, akinek tengeri rezidenciája Tacitus írásai szerint a Baiai-öbölre néző dombon állt és uralta a térséget. A palotakomplexum a tengerből közel 100 méter magasan emelkedett a hegyfok tetejére, ahol most a Padiglione Cavaliere, azaz a palota erődje áll. Kiváló állapotban maradtak itt leletek az egykori villa opus signinum padlózatából és fekete-fehér mozaikjaiból.

További maradványokat a tengerparton és a sportpálya melletti szárazföldön is találunk.

1490-93 közt Ferdinando “Ferrante” I d’Aragona egy várat építtetett az itteni romokra. Az építéssel a katonai erődök szakértőjét, a sienai Francesco di Giorgio Martinit bízza meg.

1538-ban Don Pedro De Toledo spanyol alkirály a szaracén kalózok elleni védekezés jegyében megerősítteti és csaknem teljesen átalakítja a várat. Ő volt az, aki számos szaracén tornyot építtetett városszerte és az Amalfi-parton is (itt).

1734-ben a Bourbonok elleni osztrák támadásban a vár súlyos károkat szenvedett, így Carlo III di Borbone felújíttatta.

Itália egyesítése után (1861) a vár elvesztette jelentőségét, különféle minisztériumok székhelyeként használták: először a haditengerészeté lett, majd a belügyeké, végül a védelmi minisztériumé. 1927-től a Királyi Katonai Árvaház működött itt. A II. világháborúban börtönként használták, majd Campania térség igazgatása alá került. Az 1980-as Irpinai földrengés után ide is menekítettek fedél nélkül maradt lakosokat.

1984-től véglegesen a Nápolyi Régészeti Felügyelőségnek adták át a kastélyt, akik létrehozták a MANN után legfontosabb regionális múzeumot, a Museo Archeologico di Campi Flegreit, ahol a térségben talált kincseket tekinthetjük meg.

A régészeti múzeum elsősorban a Misenóban talált Sacellum Augustales szobrait, a Baiai Termálfürdő gipszöntvényeit és a tenger alatt talált kincseket őrzi. Leghíresebb szobra az Aphrodite Borghese, amit Miseno tengerében találtak.

A múzeum új érdekessége, hogy találunk itt egy szuggesztív, szinte életnagyságú rekonstrukciót a tengerszint alá süllyedt nimfeóról (Ninfeo dell’Imperatore Claudio) amit a Punta Epitaffio sziklánál találtak a Parco Sommerso di Baia területén. A két fő szobor egy cunami után került a felszínre a tenger mélyéről (1969), egy halász jelentette a Régészeti felügyelőségnek a Punta Epitaffio közelében.

Odüsszeuszt és hűséges szolgáját, Baiost ábrázolja. Baiost ide temette el Odüsszeusz, és róla nevezte el az öblöt “Baiának”. Strabon leírásaiból tudjuk, hogy Baios szobra a Baiai tengerparton állott, és valóban innen is került elő csodával határos módon, úgy, hogy a tenger kivetette magából. A Ninfeo dell’Imperatore Claudio (Claudius császár nimfeója) egy hosszú téglalap alakú medencéből állt, melyet fülkékbe illesztett szobrok vettek körül. A szobrokból folyt a víz a medencébe. Az apszisban állt a két szobor, középen pedig az óriás Polyphemus 3 méteres szobra, akit Odüsszeusz borral itatott egy kehelyből, a Baios kezében lévő bortartó bőrtarsolyból egy kis ólomcső segítségével víz ívelt Odüsszeusz kupájába. Az Odüsszeában Homérosz elmeséli, hogy Odüsszeusz, miután belépett a Küklopsz barlangjába, egy kecskebőrt hozott magával, tele azzal a borral, amelyet Maron, Apollón papja adott neki. Nagyon erős volt, és emberi lény számára nem iható, hacsak nem keverték össze legalább húsz rész vízzel. Ezzel itatták le az egyszemű óriást, hogy megszabadulhassanak.

A fülkék szobrai Augustus császárt és családját ábrázolják, feleségét Liviát, Livia fiát Drusust (Tiberius testvére) és annak feleségét Antoniát (Augustus unokahúga, Claudius császár anyja). A szemközti fal 4 szobra: Claudia Ottavia és Britannicus, Claudius császár fiatalon elhunyt gyermekei (mindkettőt Nero ölte meg), valamint két Dionüszosz szobor, a bor és részegség görög istene. Claudius császár itt fogadta előkelő vendégeit, akiknek vacsorákat szervezett.

A kiállítás útvonala egy ügyesen megszervezett és kialakított terv szerint halad, az épület különböző részlegeiben, távolabbi szárnyaiban, hogy közben megcsodálhassuk a vár lépcsőit, szuggesztív rampáit és panorámateraszait.

Egészen a látványos Piazza d’Armi-ig, ahonnan az egész öböl lélegzetelállító látványa tárul a szemünk elé.