Ladislao “il Magnanimo” di Durazzo

• avagy Durazzói László nápolyi király
• Anjou/Durazzói-ház
• URALKODOTT: 1390-1414 /24 év/
• ELŐDJE: Carlo III di Durazzo (apja)
• UTÓDJA: Giovanna II di Durazzo (nővére)
• SZÜLETETT: 1376, Nápoly – 1414, Nápoly /38 év/
• NYUGHELYE: San Giovanni a Carbonara, Napoli
• SZÜLEI: Carlo III di Durazzo & Margherita di Durazzo
• FELESÉGEI: 1) Chiaromontei Konstancia 2) Lusignan Mária 3) Enghieni Mária
• TESTVÉRE: Giovanna II di Durazzo

Ladislao di Durazzo a nápolyi Anjou-ház utolsó nagyreményű királya, aki az “il Magnanimo” (“nagylelkű”) ragadványnevet kapta. Apja magyarországi meggyilkolása után lépett trónra. Küzdelmes, nagyrészt csatatereken eltöltött élete összefonódik a pápaság kritikus időszakának történetével.

A két pápa ugyanis két jelöltet akart. Az Avignonban székelő VII. Kelemen Johanna jelöltjeit, I. Lajost és fiát, II. Lajost. A Rómában uralkodó VI. Orbán (majd később IX. Bonifác is) Carlo III di Durazzót és fiát, Ladislao di Durazzót. Az egyházszakadás miatt mindkét pápa megkoronázta saját jelöltjét, s Ladislaót egyben magyar királlyá is koronázzák Zsigmond ellenében (1403), aki visszaveszi a hatalmat, így Ladislao három hónap múlva visszatér Nápolyba és csak arra koncentrál.

Fokozatosan nyolc éven át tartó kemény küzdelemmel lassan-lassan visszahódítja a nápolyi területeket és kiszorítja az ellenséget. A törökök erősödése miatt lassan megszűnt az Anjouk balkáni befolyása, elvesztik területeiket. Ladislao megsemmisíti ellenfeleit, a Sanseverinókat, megszilárdítja hatalmát, anyját és nővérét Gaetából a Castel Nuovóba hozatja.

1403-ban feleségül veszi (pápai tanácsra) I. Jakab ciprusi király lányát, Máriát, aki másfél év múlva meghal.

Majdnem megszerzi Rómát is, szenátor lesz, ám hatalmát terjesztendő összetűzésbe kerül a pápával (VI. Orbán utódja VII. Ince lett közben), aki kiközösíti. Végül megegyeznek és Rómát a kezére játsszák. Mint Róma ura vonul be, egyértelmű célja a császári cím megszerzése és Itália egyesítése. Az erre törekvő háborúknak Ladislao halála vetett véget 1414-ben.

Támadásai elérték Firenzét, Sienát, Bolognát, Velencét, Szicíliát, Lombardiát, Genovát is. A pápa Itáliában nem tudott olyan erős Ligát szervezni, ami Ladislaót megállíthatta volna, ezért Zsigmond magyar királyhoz fordult. Egész Európa Ladislaóra figyelt. A király azonban egyik ostroma közben megbetegedett és visszatért Nápolyba. 1414-ben a Castel Nuovóban halt meg. Megmérgezték. Monumentális síremléke a nápolyi San Giovanni a Carbonara templomban van.

Főbb tettei Nápolyban:

• Megépítteti a Sant’Anna dei Lombardi templomot az Olivetano-rendnek
• Befejezi a San Giovanni a Carbonara templomot, ahol síremlékének építtetésébe fog.
• A Castel Capuanót teszi királyi székhelyévé